“Hogyan költözzek ki a Kanári-szigetekre?” – Részletes ‘útmutató’ 6 pontban

2021. febr. 07. | Kanári-szigetek, Tenerife

Ha annyiszor kapnék húsz centet, ahányszor ezt a kérdést feltették nekem, 28 évesen nyugdíjba vonulhatnék. 😀 Megértem persze teljesen, ki ne akarna a paradicsomban élni, és lehetőleg Európától sem teljesen elszakadva, ugyanazokkal a jogokkal és normákkal, mint bármelyik másik európai állampolgár.

Ahogy az is igaz, hogy nem minden arany, ami fénylik, azokkal sem értek egyet, akik évek óta azt harsogják (már jóval a vírus előtt is), hogy Spanyolország „tele van”, itt nincs munka, ide ne jöjjön senki. Én magam azt vallom, hogy minden lehetséges, de olykor áldozatokat kell hozni. Nézzük meg, min kell elgondolkoznod, mielőtt egyáltalán elkezdenéd tervezgetni a költözést.

1. melyik sziget?

Gyors földrajzi összefoglaló. A Kanári-szigetek egy 7 tagú szigetcsoport, ami két tartományra oszlik: Las Palmas de Gran Canaria (ahova Gran Canaria, Fuerteventura, Lanzarote (+ La Graciosa) szigete tartoznak, a főváros Gran Canarián található és ugyanazt a nevet viseli, amit a tartomány maga) és Santa Cruz de Tenerife (ide tartozik Tenerife, ahol Santa Cruz, a főváros található, La Palma, La Gomera és El Hierro). Szóval, amikor azt a kérdést kapom az emberektől, „mit tudnál javasolni, hogy költözzek ki a Kanári-szigetekre?”, mindig megkérem, hogy pontosítsanak: két külön tartomány és mind a hét sziget külön világ, a maga sajátos tájaival, szokásaival és tulajdonságaival.

Erről már beszéltem korábban elég részletesen egy másik bejegyzésben, de összefoglalom gyorsan megint. Adott két nagyobb sziget: Gran Canaria (865.000 lakossal) és Tenerife (904.000 lakossal), ahol értelemszerűen a városok vannak. Aztán vannak a kisebb szigetek, melyeknek a lakossága nem éri el a 200.000 főt sem. Lanzarote 150 ezer, Fuerteventura pedig a 130 ezer lakosával számít a „közepes” szigeteknek.

Hogy mindez miért fontos? Több okból is. Először is, aki nem élt még szigeten, az nem tudja nagyon elképzelni, de nem igazán lehet őket a hagyományos megyerendszerekbe beleilleszteni. Úgy kell elképzelni, hogy a nagyobb szigeteken (Gran Canaria és Tenerife) találhatóak a városok, azoknak a vonzáskörzetei és persze falvak is, az azonos tartományba tartozó kisebb szigetek pedig „a vidék”. Mit jelent ezt? Aki csinált már nyelvvizsgát vagy idegennyelvi érettségit, az most illessze be ide a „Város és vidék előnyei és hátrányai” című tételt. A kisebb szigeteken, lévén, hogy nincsenek városok, kevesebb az ember, olykor több a munkalehetőség, magasabbak a fizetések, viszont a szórakozási lehetőség elég csekély, és jóval drágább mind az élelmiszer, mind a lakhatás.

Azt kell tehát megfontolnunk, (a százmillió másik nézőpont mellett), hogy mozgalmasabb városi életet szeretnénk, annak az előnyeivel és nehézségeivel, vagy nyugisabb, relax életmódot, ahol viszont több akadályba ütközhetünk a dolgok limitáltsága miatt.

Mondok egy példát: Tegyük fel, Juan Fuerteventurán lakik egy pici faluban és egy nap, ahogy sétál le a háza lépcsőjén (aminek az alapanyagát egy nagyobb szigetről kellett hozatnia, mert helyben kétszer annyit kellett volna fizetnie érte és fele akkora választék sem lett volna), megcsúszik és eltörik a lába. A mentő kiér egy másfél óra alatt, mert sajnos egy darab közkórház van a szigeten, az is északon található és Juan sajnos délen lakik. Miután beszállították a kórházba, kiderül, hogy kis kórház lévén, sajnos nem rendelkeznek a megfelelő eszközökkel ahhoz, hogy ellássák Juan-t, akinek műtétre van szüksége. Ezért helikoptert hívnak, hogy átszállítsák Gran Canaria-ra egy felszereltebb kórházba, ahhoz hogy elvégezzék rajta a műtétet. Juannak a felépülése során többször vissza kell repülnie Gran Canariára, varratszedésre, konzultációra, és a többi. (Megtörtént eset!) És ez még csak az egészségügy. Ugyanez vonatkozik az oktatásra (ez azoknak lehet fontos, akik gyerekkel érkeznek) valamint az infrastruktúrára.

Egyébként a „nem minden arany, ami fénylik”, vonatkozik bármelyik szigetre. Adódnak nehézségek úgy általánosságban is a szigeti életmódból. Az infrastruktúra a kisebb szigeteken borzalmas, a nagyobbakon pedig európai szemmel nézve, csak simán pocsék. Tehát a városokban még elvagyunk a tömegközlekedéssel, de a kisebb szigeteken az autó elengedhetetlen ahhoz, hogy teljes életet tudj élni.
Na, ha még nem vettem el senki kedvét… És remélem nem, mert mindehhez az ember hozzászokik, valamint ha jól választja meg a helyet, ahová költözik, meg lehet bármit oldani.

2. milyen munkalehetőségek vannak?

Turizmus, vendéglátás… Ezekben gondolkodjunk. Természetesen, ha magánvállalkozó vagy, aki akár online, akár már egy meglévő kliens-körrel dolgozik és nincs helyhez kötve… mire vársz még? Már rég itt kéne lenned! 😀
Egyrészt viccelek, másrészről viszont nem. A vírushelyzet padlóra vágta a Kanári-szigeteket, ezen nincs mit szépíteni. Visszatérek a kis sziget – nagy sziget analógiára. Míg a vírus előtt igaz volt, hogy az emberhiány miatt a kisebb szigeteken több volt a munkalehetőség, úgy most a vírussal, ezek a szigetek, amiknek a gazdasága egyetlen egy lábon állt (a turizmus), most elég nagy pácban vannak. Tenerife és Gran Canaria, ahol azért a mezőgazdaság, a szépségipar és az egyéb területek is generálnak bevételeket a városokban, még úgy ahogy felszínen tudja tartani magát. De ennek ellenére, ez nem a legmegfelelőbb pillanat arra, hogy külföldről munkát keresve érkezzünk ide. Ha csak nincs abszolút hiány a szakmában, vagy nem akarjuk a saját vállalkozásunkat megalapítani egy olyan területen, ami egy ilyen helyzetben is tud operálni, én mindenképpen várnék a költözéssel, amíg a gazdaság talpra áll és beindul a turizmus újra.
A fizetések szigetenként, városonként és területenként változnak. Mint említettem, a kisebb szigeteken magasabbak a fizetések, de drágább az élet, a városokban alacsonyabbak a fizetések, de jóval olcsóbb minden. A Kanári-szigeteki átlag fizetés 2020 elején 1500 euró körül mozgott.

3. spanyol? angol? német? mit kezdjek el tanulni?

Ilyen sorrendben. 😀
A spanyol elengedhetetlen. Sajnos, a sztereotípia a spanyolokról, miszerint egy szót sem beszélnek semmilyen más nyelven (tisztelet a kivételnek), sajnos igaz. A nagyobb szigeteken, ahol az egyetemek és az okatatási rendszer java található, gyakrabban találkozunk olyannal, aki beszél angolul és talán még nemetül is, a helyiek közül. Tenerifén (azért beszélek ő róla, mert itt lakom és tapasztaltam, de gondolom Gran Canaria is ugyanez a kategória) hatalmas expat (külföldről kitelepült) közösségek vannak. Így itt, ha nem beszélünk egy szót sem spanyolul, talán nagyobb esélyünk van mind munkát, mind barátokat találni. De, ennek ellenére egy alap spanyol nyelvvel két dolgot is elérünk: több munkalehetőséget, valamint a könnyebb beilleszkedést. Mert hát azt hogy a helyi egészségügyi központban vagy a hivatalban németül fognak velünk diskurálni, azt felejtsük el. Sok hivatalos helyen nem is hajlandóak szóba állni velünk, ha nem beszéljük a nyelvet és nem tolmáccsal érkezünk.
Ezen kívül, ha turizmus-vedéglátásban akarunk elhelyezkedni, egy német vagy egy angol nagyon hasznos lehet.

4. lakásbérlési feltételek és albérlet árak

Az első, amit el kell intéznünk, amikor megérkezünk, az a NIE (Número de Identidad de Extranjero). Ez egy azonosító, amivel a kitelepült külföldieknek kell rendelkezni, ahhoz, hogy bekerüljenek a spanyol rendszerbe. Ez legyen az első lépésünk, mert enélkül még csak bankszámlát se nagyon tudunk nyitni. Általában a lakás bérléshez is szükséges – nem mindig kérik ugyan.
Ami viszont elengedhetetlen, az a fizetőképesség bizonyítása. Akár ingatlanirodán, akár magánszemélyen keresztül bérlünk, minden esetben kérni fogják az utolsó 2-3 havi bevételünket. Egy módja van annak, hogy ezt elkerüljük és az sem mindig működik: ha előre kifizetünk több hónapot. Ha az előző hónapokban nem volt rendszeres bevételünk, érdemes rákérdezni, hogy például egy 3 hónapos szerződés esetében, a három hónapot egyben, előre fizetve kiválthatjuk-e azt.
Számolnunk kell azzal is, hogy a Kanári-szigeteken egyre ritkábban tudunk közvetlenül a tulajdonosoktól bérelni. Az ingatlaniroda közbenjárásának pedig megvan az ára – ezt az árat pedig rendszerint mi fogjuk kifizetni. Az általános felállás a szerződés kötéskor: egy (vagy kettő) hónap albérleti díj kauciónak, az első hónap előre fizetve, és egy hónap díja az ingatlanirodának. Egy 1500-2000 eurós végösszegre számítsunk. (Természetesen ez a lakás árától és az ingatlanirodától is függ nagyban.)

Néhány oldal, ahol érdemes lakást keresgélni:
https://www.idealista.com/
https://www.fotocasa.es/
https://www.tucasa.com/
+ Facebook Marketplace

5. szigetek közötti közlekedés és az összeköttetés európával

A szigetek között vagy komppal vagy repülővel tudunk közlekedni. A két nagy hajótársaság, aki a szigetek közötti komp járatokról gondoskodik a FredOlsen és Naviera Armas. Ez a legmegfelelőbb megoldás, amennyiben az autónkat is vinnénk magunkkal.
https://www.navieraarmas.com/
https://www.fredolsen.es/

A két legfontosabb Kanári-szigeteki légitársaság a Binter és a Canaryfly.
https://www.bintercanarias.com/
https://www.canaryfly.es/

Mind a szigetek közti hajó és repülőjáratokra, mind pedig a szigeteket Spanyolország többi részével összekötő járatokra a Kanári-szigeteki rezidenseknek 75%-os kedvezmény jár. Egy gyakorlati példa: A párom Fuerteventuráról, Tenerifére (Gran Canariai átszállással) általában 35 euróért jön, úgy hogy ebben benne van a két hajójegy (Fuerteventura – Gran Canaria, Gran Canaria – Tenerife) és az autó szállítás díja. Nekem rezidens papírok nélkül csak Fuerte és Gran Canaria között általában 100 euróba került a hajójegy oda-vissza. Madridba volt, hogy ő 5 euróért repült, én pedig rezidens kártya nélkül 30-ért. A különbség lényeges, ha itt tervezi valaki az életét, érdemes végigszenvedni magunkat a spanyol bürokrácia legmélyebb bugyrain és elintézni a rezidens papírokat.

6. szabadidő és szórakozás

Fontos, hogy úgy tervezzük meg az életünket a szigeteken, hogy észben tartjuk, hogy nem két hétre jöttünk. Mert amikor végetér az új lakhellyel járó „mézes hetek” érzés, akkor jövünk rá, hogy a gyönyörű partok és a pálmafák nem fognak örökké „szórakoztatni”. Szigetekről van szó, ahol mivel a földterület limitált, a látványosságok, partok és települések száma is véges. Miután megnézted az összes halászfalut, fürödtél a leghíresebb tengerpartokon százszor és sétáltál hatvanszor a naplementében a pálmafákkal szegélyezett ligetekben, ott kezdődik a valódi élet. Amikor valaki megtudja rólam, hogy a Kanári-szigeteken élek, úgy képzelik el az életemet, hogy reggeltől estig a parton fekszem, piña coladat vacsorázok, salsát táncolok és a naplementében úszok a delfinekkel minden este. A filmekben talán így néz ki a „szigeti élet”, de a valóság az, hogy lassan fél éve nem fürödtem az óceánban (ez mondjuk én vagyok, aki inkább medencés típus :D), és nem tudok salsát táncolni.
Ha csak nem vagy a vízisportok abszolút szerelmese, akinek nem gond, ha az egész élete ekörül forog, gondoskodj róla, hogy olyan helyre költözz, ahol az idilli paradicsomi élet sztereotípiái mellett az „igazi” életre is van lehetőséged. Ahonnan nem kell egy órát kocsikáznod, hogy be tudj vásárolni, ahol nem ugyanabba a két kávézóba tudsz csak beülni, ahol vannak kulturális programok, lehetőség önmagad fejlesztésére, emberek, akikkel ismerkedhetsz. Mert higyjétek el nekem, egyedül ülni egész életedben ugyanazon a hat tengerparton, elég uncsi. De hát mondjuk, kinek mi… 😀

A lényeg a lényeg: tervezzük meg jó alaposan a kiköltözést, és vegyünk számításba minden lehetőséget. Nincs egy megfelelő „képlet”. Mást javasolnék egy 65 éves nyugdíjasnak, aki egész nap csak a parton szeretne feküdni és nyugiban tölteni a jól megérdemelt pihenését és mást egy fiatal párnak, akik igénylik a mozgalmasabb életet és esetleg a családalapítást is itt tervezik. Azt hiszem a legfontosabb pontokat érintettem. Innentől kezdve, minden rajtatok áll! 😀

Portada facebook comida nutrición colorida

Egy kérdés, amit többször is feltesztek nekem. (Jövő héten megint megyek, ezért próbálom megelőzni az újabb kérdéseket a témában. 😀)

Mondhatnám, hogy a munkám flexibilitása igazából lehetővé teszi, hogy oda menjek, ahova akarok és akkor, amikor akarok, de a helyzet az, hogy 18 éves korom óta olyan gyakran utazom, ahogy csak tudok. És akkoriban se pénzem, se időm nem igazán volt. Tehát van több mint tíz év tapasztalatom a csóró-utazásban is. 😂 Ebben a blog bejegyzésben összeszedtem nektek az aranyszabályaimat, amikhez nagyrészt azóta is tartom magam és amelyeknek segítségével nem fizetem rá a fél vesémet erre az életmódra. 😀

Ennek ellenére, hangsúlyozom, nekem, mint gyermektelennek, aki otthonról dolgozik, nyilván egyszerűbb dolga van, de hátha mindenki más is tud az én “módszerem” legalább egy-két aspektusából profitálni.

Semmiféle külső közbenjárás.

A legjobb barátnőmmel a legelső szóló utazásunk során vettük igénybe utazási iroda szolgáltatásait először és utoljára. Nagyon hamar rájöttünk, hogy ha mi magunk beletesszük a szervezői munkát, fele ennyiért is meg tudjuk oldani. Hogyan? Rengeteg olyan lehetőség és opció van, amikről egy utazási irodában nem hallasz és miután az ember egyszer kétszer leszervezett magának egy-egy ilyen utat, arra is rájön, hogy igazából semmi ördöngősség nincs benne. Ma már kevesebb, mint egy óra alatt összedobok egy európai utazást 2-3 főre.

Természetesen nem mindegy, hová utazik az ember. Jövőre tervezünk egy utazást egy olyan országba, ahová egyedül nem merném betenni a lábamat. Az, hogy az utazási iroda leszervezi nekünk a megbízható szállásokat csak egy dolog. Ami miatt ezt az opciót választottuk azonban az, hogy hoznak-visznek minket az országban, ami rettenetesen nagy segítség egy olyan helyen, ahol nem tudod kiben bízhatsz, mit ehetsz meg, melyik negyedet érdemes messziről elkerülni. Meg lehetne oldani sokkal olcsóbban is? Abszolút. De nem akarom az életemet kockáztatni 1500-2000 euró miatt. Erről az utazásról hallani fogtok egyébként többet is majd, de addig most még homályban hagyom a részleteket. 😀

Az időzítés kulcs

Van egy városi legenda, miszerint a repülőjegyek a hétvégén drágábbak, mint hétközben. Több ember navigál a neten, több a kereslet, magasabbak az árak. A Forbes magazinban megjelent egy cikk, amiben azt állítják, hogy a különbözet elenyésző, de én többször tapasztaltam, hogy ugyanaz a repülőjegy hétvégén akár 30-40 euróval is drágább lehet. Lehet, hogy véletlen egybeesés? Simán lehet. Ennek ellenére próbálom mindig hétközben lefoglalni a repülőjegyeket.

Flexibilitás

Mint mondtam, az én munkám manapság már lehetővé teszi, hogy akkor utazzak, amikor a legolcsóbb a jegy, de ezt nem mindenki teheti meg természetesen. Azonban nem csak időben próbálok flexibilis maradni, hanem az uticélokat illetően is. Ha nincs konkrét úti célom, a Skyscanner.com oldalon beállítom kiinduló állomásnak Tenerifét, beállítom a hónapot, amikor utazni akarok és kiválasztom a “Helyek felfedezése” opciót. Így kiadja az oldal, hogy az adott hónapban hova a legolcsóbbak a repülőjegyek. Így megyünk jövő héten Franciaországba, ahová ezzel a módszerrel találtam egy húsz eurós repülőjegyet innen Teneriféről.

Ha már van kiválasztott úticél, érdemes megnézni az adott helyen mikor van szezon és azokat az időszakokat kerülni, amennyire csak lehetséges. Itt Tenerifén a nyári és a téli hónapokban aranyáron vannak mind a repülőjegyek, mint a szállások. (Természetesen ha egy olyan úticélról beszélgetünk, mint a Karib-szigetek például, ahol amikor nincs szezon akkor hurrikán időszak van, nem javaslom ugyanezt a taktikát. 😀)

Egyetlen egy hátizsák akár két hétre is

Aki repült már fapados géppel, az tudja, hogy egy feladott bőrönd sokszor még akár többe is kerül, mint maga a repülőjegy. Van, akinek az utazás-élményhez hozzátartozik az, hogy esténként felveszi a magassarkút meg a koktél ruhát és kicsinosítja magát, így muszáj több ruhát pakolnia, de őszintén én sokkal szívesebben költöm ezt a pénzt élményekre ott helyben vagy egy következő repülőjegyre. Ezért van az, hogy a hotelekkel szemben általában előnyben részesítem az apartmanokat, ahol van egy mosógép is akár. (Arról nem is beszélve, hogy gyakran olcsóbbak és kényelmesebbek, mint egy hotelszoba.)

A sok saját szervezés is meghozta a gyümölcsét

Évek óta foglalom a szállásaimat a Booking-on, amivel most már Genius 3-as szinten vagyok, ami azt jelenti, hogy 20% kedvezményt kapok a szállások árából. Sokszor emellé még hozzácsapnak egy ingyen reggelit vagy egy 10%-os visszatérítést kuponok formájában. Szerencsére most már itt is elérhető egy csomó apartman vagy studiólakás, nem csak a hagyományos szállodák. Újabban a kanári légitársaságnál is elkezdtem gyűjteni a hűségpontokat, amiket majd fel tudunk használni repülőjegy vásárláskor. Sokan gondolják, hogy ez csak tiszta marketing, de az igazság az, hogy ha valaki ilyen gyakran utazik, mint én, nagyon szépen ki tudja használni ezeket a hűség programokat.

Aktív nyaralásokat szervezünk

A nyaralásaink általában úgy néznek ki, hogy az érkezés pillanatától kezdve a távozásig megyünk megállás nélkül. Ha valaki azért utazik, hogy a parton feküdjön és pihenjen, természetesen ez nem opció, de mi általában minél többet akarunk látni, tapasztalni, kóstolni az adott helyből. Általában rövidebb időszakokra megyünk, így nem kell extra csomagot foglalni és flexibilisebbek tudunk maradni időben is, de mégis meg tudunk nézni mindent (is). Mindezt persze úgy, hogy feláldozzuk a “pihenés” részét az élménynek. 😀 Sokat segít, hogy mind én, mind Alberto, mind a barátaim olyan emberek, akik nem bírnak megmaradni egy helyben, amikor egy új, ismeretlen kultúra veszi őket körbe. Természetesen évente egyszer-kétszer beiktatunk egy láblógatós-hotelezést is, ahol egy már ismert úticélon töltünk el pár napot strandolással, pihenéssel.

Ahogy mi utazunk, az inkább egy hobbi, mintsem egy pihentető kikapcsolódás. De így tudom megengedni magamnak, hogy havonta / kéthavonta utazzak valamerre. Remélem ez megválaszolta a kérdéseiteket.